Az első hivatalos változócsillag-felfedezésünk: Vend2

A Vendégcsillag-kereső program keretében talált első igazi felfedezésünk története. Amikor egy fehérorosz adatvadász elorozza előlünk a felfedezés dicsőségét, de azért független felfedezésként bekerülünk a VSX-be.

Az előzmények és kezdetek bemutatása után ideje végre sort keríteni a Vendégcsillag-kereső program során felfedezett első változócsillagunkra, a Vend2-re. A történetet megírtam már a Meteor 2013. márciusi számában, de nem árt itt is közzétenni, picit frissítve a csillag adatait.

2012 augusztus közepéig számos ismert változócsillagot ill. a fényképeim határfényessége környékén látszó változó-gyanús csillagot találtunk Németh Lacival közösen, akkoriban még az IRIS blinkelő funkióját használva. Így aztán a tarjáni tábor előtti napokban a digitális fotometriával kapcsolatos tapasztalataimról szóló előadásra készülve nem is nagyon fordítottam figyelmet arra, hogy Laci újabb három gyanús csillagot talált az aug. 15-i képeimen. Csak a tarjáni észlelőtábor után hazatérve álltam neki a gyanús objektumok átnézésének, s ekkor a PQ And-ról készített képeken Laci által talált egyik gyanús csillag egyből megdobogtatta a szívemet. Egyrészt azért, mert egyértelműen látszott, hogy a 2011. dec. 25-i referencia képhez képest határozottan fényesebb a csillag, másrészt a 13 magnitúdó környéki fényesség miatt egyértelműnek tűnt, hogy itt valódi fényváltozásról lehet szó. A csillag azonosítása során kiderült, hogy már az USNO B1.0 katalógusban szereplő R fényesség értekei között is egy magnitúdó különbség van, ami szintén sejtetni vélte, hogy ezúttal tényleg változót találtunk. Mindezt megerősíteni látszott, hogy az APASS fényességadatok is 0,45 magnitúdó szórást mutattak V-ben és B-ben egyaránt, miközben a látómező többi csillagánál csak 0,03-0,05 magnitúdó volt a szórás. Amikor kimértem az összes korábbi képemet, egyértelműen látszott, hogy a csillag 2011. szept. vége és 2011. dec. / 2012 jan. között szépen halványodott ~12,7TG-ről ~13,8TG-ig, majd márciusra visszafényesedett ~13,2 magnitúdóig. 2012. július vége és szept. közepe között pedig ~13,1-14 magnitúdó közötti halványodás figyelhető meg.

Ekkor megkértem Arne Hendent, az AAVSO igazgatóját, hogy küldje el nekem az eredeti APASS mérések adatait, hátha azok megerősítik a fényváltozást tényét. Valóban így volt: öt éjszakáról voltak mérések, és kb. 0,1 magnitúdón belül megegyeztek a DSLR adataimmal. Ekkor már bebizonyosodott, hogy egy új félszabályos változócsillagot találtunk.

Henden tanácsára akkoriban úgy gondoltam, hogy majd az AAVSO Journalben lehetne bejelenteni az új változócsillag felfedezését, de időközben láttam, hogy az orosz MASTER csapat automata távcsöveivel sorra fedez fel új változókat - köztük hosszú periódusúakat is - az égbolt minden részén. Ezért írtam Sebastian Oteronak, a VSX egyik adminisztrátorának, tanácsot kérve, hogy szerinte is jobb lenne-e a VSX-ben közzétenni a felfedezést? Amikor megjött a válasza, kicsit elszomorodtam: pont aznap (!), amikor a levelet írtam, egy fehérorosz amatőr, Iván Szergej beküldte ugyanennek a változónak a felfedezéséről szóló bejegyzését a VSX-be. Otero sajnos nem tehette meg, hogy a mi felfedezésünkről szóló levelem miatt elutasítsa a bejegyzés jóváhagyását. Így a VSX J023315.7+393737 hivatalos felfedezője Szergej lett, aki adatbányászat során talált rá e csillag fényváltozására az NSVS és a CRTS adatai között.

Szergej ugyanakkor a csillag fényváltozására nem adott meg helyes értéket, ugyanis a CRTS fényességadatai szűrő nélkül készültek. Így végül a VSX-ben a mi adataink alapján helyesbíthettük a fényváltozás mértékére vonatkozó adatokat: 12,7-14.0V-re.




A fenti fénygörbéhez Teichner Szilárd DSLR (TG) és Diogo Montero portugál amatőr CCD (V) felvételeit is felhasználtuk. Egyúttal Németh Laci és jómagam végül független felfedezőként bekerülhettünk a VSX-be, s az új változó általunk használt neve (Vend2) is szerepel a az adatbázisban.

Szergej adatai alapján a VSX azt írja, hogy a csillag 137 napos periódussal változik. A mi első fénygörbént alapján viszont inkább egy 250 nap körüli periódus látszott kirajzolódni, de már akkor felmerült, hogy esetleg több periódus rakódik egymásra. Szerencsére azóta már hozzáférhetőek az ASAS-SN égboltfelmérő program mérései is. Ezek felhasználása megerősíti az utóbbi feltevést: úgy tűnik, a Vend2 fényváltozását egy 138,6 és egy 257 napos periódus, és talán még egy hosszú, 1600 nap körüli periódus határozza meg. Érdemes lenne később az ASAS-SN méréseket a felfedezés előtti és azóta készített képeim kimérésével - és esetleg további magyar észleléseket felhasználva - összevonva lefuttatni egy hosszabb időtartamra vonatkozó periódus keresést, s ez alapján majd frissíteni lehet a VSX-ben a csillagra vonatkozó periódus adatokat.

A Vend2 három periódusra illesztett fénygörbéje az ASAS-SN adatok alapján.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Vendégcsillag robottávcsövön keresztül

Hajsza egy nóva-jelölt nyomában

Vend32: nagy amplitúdójú félszabályos vörös óriás a Lacertában