Vendégcsillag-kereső

Az elmúlt hetekben a hazai bulvársajtó is felkapta a hírt, miszerint "furán viselkedik a Betelgeuze, felrobbanhat az égbolt egyik legfényesebb csillaga". Tényleg szokatlanul halvány az Orion csillagkép legfényesebb csillaga? Valóban "senki nem tudja, mi történik pontosan"? Lehetséges-e, hogy a most megfigyelhető elhalványodás Betelgeuze "közeli szupernóvává alakulásának jele"? Tegyük kicsit rendbe a dolgokat! Az ALMA rádiótávcső-rendszerrel készült közelkép a Betelgeuzéről (CC BY 4.0). Az Orion bal vállát* alkotó vörös szuperóriás csillag, a Betelgeuze (alfa Orionis) fényváltozását 1836-ban fedezte fel az ismert angol csillagász, John Frederick William Herschel. Azóta nyomon követik a csillag fényességének hullámzását a profi és amatőrcsillagászok egyaránt. E közismert változócsillag fényváltozása vizuálisan is könnyen megfigyelhető, hiszen észleléséhez nem szükséges semmiféle műszer, szabad szemmel lehet végezni a fényességbecslést. Nem véletlenü...

Az előző néhány blogbejegyzésünk után térjünk vissza az üstökösöktől a változócsillagokhoz! David Rankin utahi kisbolygóvadász barátunk legújabb felfedezése, az Ikrek csillagképben található a Vend50 január 26-án a szinte a semmiből fényesedett fel néhány perc alatt 18,4 magnitúdóig. Szombat reggel éppen a III. Permakultúra - alkalmazkodó gyümölcsészet - agroerdészet konferenciára mentem a villamoson, amikor bejelentkezett David barátom, hogy a szokásos kisbolygóvadászata közben 30,5 centis távcsövével elkapta egy újabb flercsillag kitörését. Az animáción, amit küldött, egyértelműen látszik, hogy a csillag szinte a semmiből fényesedett fel egészen 18,4 magnitúdóig. A mellélkelt animáción szépen látszik, hogy a David által talált flercsillag szinte a semmiből fényesedik fel pár perc alatt. Este, mikor kicsit utánajártam a dolognak, kiderült, hogy a megadott pozíción szerepel a GAIA DR2 katalógusban egy 19,99G fényességű csillag . Felmerült, hogy ez a csillag fényesedhetett fe...

David Rankin utahi kisbolygóvadász barátunk újabb flercsillag felfénylését kapta el: a Hattyú csillagképben található a Vend49 szeptember 2-án a szinte a semmiből fényesedett fel néhány perc alatt 17,2 magnitúdóig. Vasárnap reggel szólt David barátom, hogy kisbolygóvadászat során a 30,5 cm-es távcsövével aznap éjjel készített CCD-felvételeken szinte a semmiből feltűnt egy csillag, amelynek fényessége kicsivel több mint 8,5 perc alatt közel százszorosára fényesedett, majd gyorsan elhalványodott. A kérdéses égterületről készített első képen még semmi nem látszott 22 magnitúdó határfényességig, a második képen viszont egyértelműen látszik egy fényes, 17,2 magnitúdós csillag. A harmadik és negyedik képen viszont már jóval halványabb a csillag. Internetes csillagkatalógusok alapján a megadott helyen egy halvány, nagyon vörös csillag található. Ez alapján egyértelmű, hogy egy vörös törpe fler-kitörését kapta el David.  Animáció a David Ranki által felfedezett flercsillag szepte...

Hét évnyi kitartó változócsillag-kereső munka után augusztus elején Fidrich Róbert amatőrcsillagász detektálta egy korábban halvány változócsillag fényes kitörését. A Nyíl csillagképben található különleges (szimbiotikus) változócsillagot ezen a héten a NASA által 2004-ben föld körüli pályára állított Swift műhold röntgen és ultraibolya műszereivel is megfigyelték.  Fantáziakép egy szimbiotikus változócsillagról, az R Aquarii-ről. (Forrás: STScI, Dana Berry) Fidrich Róbert amatőrcsillagász a változócsillagok közel harmincévnyi rendszeres vizuális megfigyelése után mintegy hét évvel ezelőtt kezdett el digitális fotózással foglalkozni. Ekkor indította el a Vendégcsillag-kereső programot azzal a reménnyel, hogy ismert változócsillagok digitális fényességmérése mellett egyszer majd egy “vendégcsillagot” (nóvát, törpe nóvát, esetleg szupernóvát) is sikerül felfedeznie. Augusztus 8-án egy korábbról már ismert, 418 napos periódusban pulzáló vörös óriáscsillag hirtelen kifényesedés...

Vissza a klasszikus változócsillagokhoz. A Vend47 okozta izgalmak után ezúttal ismét egy fedési változót sikerült felfedezni a Hattyú csillagképben: a Vend48 több mint 15 órás periódussal változtatja a fényességét 13,04-13,36V magnitúdó között . Az augusztusi sok derült éjszakát kihasználva a Vend47 kitörésének felfedezése után is folytattam a nóva-vadászatot a Vendégcsillag-kereső program keretében. Bár klasszikus nóvát vagy törpe nóvát még mindig nem sikerült felfedeznem, de az augusztus 19/20-i éjszaka a Hattyú farkánál, a Deneb - V503 Cygni látómezőben a VaST jelzett egy csillagot, amely jelentősen fényesebb volt az előző éjszaka készített referencia képekhez képest. Az ASAS-SN égboltfelmérő program adatai alapján generált nyers "fénygörbe" alapján sejthető volt, hogy egy rövid periódusú változócsillagot találtam. Az adatok megfelelő formába történő átalakítása után ráeresztettem a Period04 perióduskereső programot, amely által készített előzetes fázisgörbe egyérte...

Hét évnyi kitartó változócsillag-kereső munka végre meghozta első, igazán komoly fogásnak számító eredményét: a múlt héten felfedeztem egy új, fényes szimbiotikus változócsillag első kitörését. A Nyíl csillagképben talált 10,7 magnitúdó fényességű Vend47 mibenlétének kiderítésében magyar, olasz, francia amatőr- és profi csillagászok működtek együtt. A "forró típusú" kitörésen áteső rendszer további nyomonkövetéséhez is várjuk amatőr- és profi csillagászok közreműködését, vizuális, fotometriai és spektroszkópikus megfigyeléseit. A Vend47-ről Majzik Lionel által 2018. augusztus 13-án éjszaka készített felvétel részlete. Közel harminc évnyi vizuális változócsillag-észlelés után mintegy hét évvel ezelőtt kezdtem el foglalkozni a digitális fotometriával, és ekkor indítottam el a Vendégcsillag-kereső programot azzal a reménnyel, hogy ismert változócsillagok digitális fotometriája mellett egyszer majd egy "vendégcsillagot" (nóvát, törpe nóvát, esetleg szupern...

Az első igazán nagy durranásnak számító, komoly fogásom egy 10,7 magnitúdó fényességű, éppen kitörésben levő szimbiotikus változócsillag a Nyíl csillagképben: Vend47 = TCP J19544251+1722281 = ASASSN-V J195442.95+172212.6. Csütörtök délután, egy teljesen átészlelt éjszaka után érkeztem meg a Tarján melletti MeTeor 2018 észlelőTáborba (MTT 2018). Előző éjszaka Zsámbékon 53 égterületről készítettem fotókat a Vendégcsillag-kereső program keretében, amelyek feldolgozását és átnézését a táborba érkezve is folytattam. A késő délutáni órákban jutottam el a Nyíl csillagképben található, a QW Sge változócsillagról elnevezett égterület képeihez, amelyeken a VaST változócsillag-kereső program által jelzett találatok között kiszúrtam egy ígéretes jelöltet. Ez a csillag az aug. 8-i zsámbéki képeimen 10,7 magnitúdó fényességű volt, míg a öt nappal korábbi (aug. 3/4-i éjszaka készített) referencia képeimen még sokkal halványabb, 11,7 magni volt a fényessége. A VSX változócsillagkatalógus szerint ...

A Hattyú fejében található közismert szép színes kettőscsillag, az Albireo környékéről szombat éjjel készített fotóimon talált vörös változócsillag valójában a még évtizedekkel ezelőtt felfedezett V904 Cygni, csak annak hibásak voltak a pozíció adatai, amit most helyretettünk a VSX adatbázisban. A júl. 14/15-én a TY Cygni környékéről készített képeimen találtam egy 13 magnitúdó fényességű csillagot, amelynek a helyén a korábbi referencia képeimen nem átszott semmi. A VaST a megadott pozíción nem jelzett ismert változócsillagot. A VSX adatbázisban a megadott pozícióra elindított keresés azt mutatta, hogy 44 ívmásodperccel arrébb található a V904 Cygni lassú, szabálytalan (LB) típusú változócsillag. A sky-map.org DSS fényképén egyértelműen látszott, hogy az általam talált csillag -- legyen az ideiglenes neve Vend S947 - helyén egy erősen vörös színű csillag figyelhető meg, míg a V904 Cygnire megadott pozícióban egy normál színű csillag látszik. Amikor az ASAS-SN égboltfelmérő pro...

Egy tegnap megjelent tanulmány ismét ráirányította a figyelmet az ASAS J192916+4637.3 (más néven KIC 9832227) szoros kettőscsillagra, amelynek tagjai egymás körüli keringésük során egyre közelebb kerülnek egymáshoz, és a szakcsillagászok előrejelzése szerint 2022-ben egy fényes nóvarobbanást produkálva össze is olvadnak majd. Ha szerencsénk van, akár már fényesedés közben elkaphatjuk a nóvát, amely valószínűleg szabad szemes csillagként fog majd ragyogni a Hattyú szárnyában. De addig is érdemes rendszeresen észlelni a jelenleg 12.32-12.56V között, közel 11 órás periódussal hullámzó fedési változó rendszer fényességváltozását. Valószínűleg sokan emlékeznek rá, hogy tavaly bejárta a hazai sajtót is a hír a Hattyú csillagképben, az AF Cygni félszabályos változócsillag közelében található ASAS J192916+4637.3 (más néven KIC 9832227 ) szoros kettőscsillagról, amelynek a tagjai egymás körül egyre csökkenő periódussal keringve  közelednek egymáshoz, amelynek következtében - a kut...

A március elején a Kígyótartó csillagképben felfedezett ASASSN-18ey (= MAXI J1820+070) röntgen nóva mellett találtam egy félszabályos változócsillagot, amely Vend43 néven bekerült a VSX adatbázisba. Az ASAS-SN égboltfelmérő program csapata március 6-án talált egy 14,9V fényességű tranziens-jelöltet ( ASASSN-18ey ) a Kígyótartó csillagképben. Ez a felfedezés akkor még nem igazán kapott nagy figyelmet a csillagász közösség körében, mert manapság már szinte mindennaposak az ilyen fényességű tranziensek, amelyeknek többségéről kiderül, hogy egy törpe nóva kitörése. Öt nappal később viszont a fontosabb csillagászati felfedezésekről a nemzetközi csillagászközösséget értesítő The Astronomer's Telegram (ATEL) 11399. számában japán csillagászok arról számoltak be, hogy az általuk üzemeltetett MAXI/GCS röntgen műholddal észlelték új egy fényes röntgenforrást, amely koordinátái alapján a MAXI J1820+070 elnevezést kapta. Néhány órával később Denisz Deniszenko orosz csillagász robottávcsö...

A tegnapi naptól dr. Horváth Zsolt barátom is "változócsillag-tulajdonossá" vált: az ő képein felfedezett 14,75-15,3V között hullámzó Vend39 fedési változót bejegyezték a VSX nemzetközi adatbázisba. Zsolt , aki addig elsősorban asztrofotózással foglalkozott, valamikor júliusban keresett meg azzal, hogy a szép képek készítése mellett szeretne valami hasznosat is alkotni a műszerével, és érdekli a digitális fotometria. Július végén sikerült is elkapnia az akkoriban felfedezett Vend23 fedési változóm egyik fedését, így az ő mérései is segítettek abban, hogy később be lehessen küldeni ezt a rendszert mint új felfedezés. Az idei évben eddig nagyrészt borult idő volt, s az ember ilyenkor általában képfeldolgozással illetve az új felfedezések beküldésre való előkészítésével tud foglalkozni. Az elmúlt hónapokban közzétett új felfedezéseink tucatjait látva Zsolt is szeretett volna már változócsillagokat keresni a saját fotóin. Arra viszont eddig még nem tudtunk sort keríteni, ho...

Az év elején Teichner Szilárd újabb két változócsillag-felfedezését hagyták jóvá a VSX adatbázis adminisztrátorai: a Kassziopeiában található Vend34 félszabályos változót és a Kis Róka csillagképben található Vend36 fedési változót. Szilárd az utóbbi hónapokban még mindig a négy évvel ezelőtti képein felfedezett új változócsillagok feldolgozásával foglalatoskodik. A legtöbb új változócsillagot eddig az alfa Cas közelében találta. Hogy legyen több adat az itt talált változók feldolgozásához, pár évvel ezelőtt - még 300mm-es fókusszal - én is elkezdtem fotózni ezt az égterületet. Így a Szilárd által felfedezett változók közül a Vend34 esetében én is hozzá tudtam járulni a fénygörbéhez néhány méréssel (ez a csillag kellően fényes, és az amplitúdója is elég nagy ahhoz, hogy az én méréseimet is hasznosítani tudta). A Vend34 fénygörbéje ASAS-SN V adatok, valamint Teichner Szilárd DSLR mérései alapján, kiegészítve néhány DSLR mérésemmel. A Period04 perióduskereső program elemzése ...