Két csillag összeolvadását követő robbanás? -- Vend72: egy fényes vörös nóva (LNR) az Androméda-ködben
Az M31 legdélebbi részéről Tordai Tamás által okt. 18-án készített képeken találtam egy viszonylag fényes (17,74CV) nóvajelöltet, elég messze a galaxis közepétől. Időközben kiderült, hogy ezt a csillagot a híres japán szupernóvavadász, Itagaki Koicsi előttünk egy nappal már megtalálta, így ezúttal az általunk Vend72-nek elnevezett vendégcsillag csak független felfedezés lett. A következő napokban a csillag gyorsan fényesedett tovább, hat nappal később már 15,27CV volt a fényessége, és még mindig nem állt meg. Valahol 14,96V környékén tetőzött a fényessége hónap végén. Ráadásul a Tagocsi Kenta japán csillagász és munkatársai által készített színképelvételek megerősítették, hogy ez a csillag a robbanó rendszerek egy ritka típusába, az úgynevezett fényes vörös nóvák (Luminous Red Novae - LRN) közé tartozik. Egy hónap elteltével még mindig fényes, másfél nappal ezelőtt még mindig 15 magnitúdó körül volt a fényessége.
A csillag koordinátái: 00 38 48.58 +40 46 08.2 (J2000.0)
Na, ez egy érdekes történet, amely először nem is tűnt túl izgalmasnak. Tordai Tamás, akivel már két és fél éve csináljuk együtt a nóvavadászot az M31-ben, az Androméda ködöt általában három - újabban pedig négy részletben - fotózza le a 30 centis távcsövével. Először mindig a galaxis központi vidékéről készített képeket ("M31-0") nézem át, mert ott van a legnagyobb esélye annak, hogy vendégcsillagot találunk. Azután az északi részről készített képeket ("M31B"), majd a déli részről ("M31C") készített képeket, és július közepe óta a galaxis dél-keleti részét is rendszeresen lefotózza ("M31D"), mert ott fedeztem fel nyáron a Vend61-et, amely halványan még pár héttel ezelőtt is látszott a képeinken.
Az "M31C" esetében is szokás szerint először a 10x180s összegképet néztem meg, de egyik ismert visszatérő nóva helyén sem látszott semmi. Amikor viszont a "levont" képeket kezdtem el átnézni, találtam egy viszonylag fényes, egyértelműnek látszó nóvajelöltet. A csillag szépen látszott az összegképen is. Viszont a jelölt pozíciójának meghatározása során azt láttam, hogy az Aladinon keresztül elérhető PANSTARRS felvételen halvány, kb. 19,5-20 magnitúdós vörös csillag, amely a Gaia DR3 adatbázisban is szerepel (Gaia DR3 381143133083759232). Amikor átnéztem a korábbi képeinket, kiderült, hogy a csillag halványan már az október eleji, sőt szeptember végén is látszott. Ezért azt gondoltam, hogy lehet, hogy nem is nóvát találtunk, hanem esetleg egy hosszú peridódusú vörös óriás felfényesedését látjuk. Időközben láttam, hogy ezt a csillagot előttünk egy nappal a híres japán szupernóvavadász, Itagaki Koicsi is felfedezte, és be is jelentette TCP J00384865+4046079 néven a TOCP honlapon.
Hat nappal később viszont már iszonyú fényes volt a csillag, egyenesen "ordított" a levont képen. Ekkor már kb. 15,27CV volt a fényessége. Eddigre már az orosz MASTER csapat is megtalálta - ők a TNS-szerveren AT 2025abao néven jelentették be a felfedezést. Ők egyébként októbert 19-én, Itagaki után 2 nappal, miutánunk 1 nappal, 17,3 magnitúdó fényességnél bukkantak rá erre a nóvajelöltre.
Az iTelescope.net hálózat nagy látómezejű 51cm-es távcsövével (T26) november 2-án készített képeimen már nagyon fényes, 15 magnitúdó körüli a Vend72.
Az ezt követő hetekben tovább fényesedett az általunk belső használatra Vend72-nek elnevezett vendégcsillag, Tamás mérései szerint kb. 14,96V környékén tetőzött a fényessége október végén. Nakamura Judzsi japán amatőr október 28-án 14,6 magnitúdó fényességet mért szűrő nélküli CMOS kamerával, amely figyelembe véve a Tamás által mért B-V=0,48 színindexet, elég jól egyezik Tom méréseivel. A hónap végén Tagucsi Kenta és munkatársai (Kiotói Egyetem) által készített színképfelvételek azt mutatták ki, hogy ez a vendégcsillag valójában a robbanó rendszerek egy ritka típusába, az úgynevezett fényes vörös nóvák (Luminous Red Novae - LRN) tartozik. A Tagucsiék által közzétett ATEL közleményből ráadásul az is kiderül, hogy Karambelkar és munkatársai ezt a csillagot a közeli infravörös tartományban már 2023 decemberében megfigyelték. (Tagucsiék az ATEL-ben független felfedezőként engem is megemlítettek - ez egy kicsit pontatlan, hiszen mivel Tamás képein találtam ezt a vendégcsillagot, ő is független felfedezőnek számítana, ezt meg is írtam Tagucsi-szannak, aki igazat adott nekem, de utólag emiatt már nem adtak ki helyesbítő közleményt.)
A Karamberkarék által idén októberben az Astrophysical Journalben közzétett tanulmányban arról számoltak be, hogy ők az általuk WNTR23bzdiq-nek nevezett csillag lassú kitörését figyelték meg 2018 és 2024 között. A 2018 és 2021 közötti fél magnitúdós fényességnövekedést egy ~1000 napig tartó kitörés követte 2021 és 2023 között, majd egy kisebb elhaványodás után 2024-ben további 1 magnitúdót fényesedett.
Elemzésük szerint WNTR23bzdiq megfigyelt jellemzői két csillag lassú összeolvadásra emlékeztetnek (lásd V838 Mon, V1309 Sco). Az elmúlt egy-másfél hónap eseményei mindenesetre azt mutatják, hogy az ezt megelőző hét év lassú fényesedését egy gyors, kb. 4-5 magnitúdós robbanás követte. Remélhetőleg a csillag fényváltozását még további hónapokon/éveken keresztül nyomon fogjuk tudni követni.
Ez a vendégcsillag az M31 magjától 44,6 ívpercre nyugatra, és 30 ívpercre délre található, ezért nagyobb távcsövekkel akár vizuálisan is megfigyelhető, és könnyen lefotózható akár kisebb távcsövekkel is (a fotózáshoz vagy nagy látómező szükséges vagy pedig érdemes a galaxis magját a kép bal felső sarkába tenni, esetleg pontosan a Vend72 pozíciójára ráállni).
Megjegyzések
Megjegyzés küldése