Felhős/ködös estéken: a képfeldolgozó szkriptek csiszolása
A hosszú téli borult/ködös estéken, hétvégeken a vendégcsillag-kereső amatőr végre pihenhet, valamint fejlesztheti a képfeldolgozást és a tranziens-keresést vezérlő szkriptjeit, valamint referencia-képeket gyárt.
Androméda-köd (Canon EOS 1000D + 180mm-es Zeiss Sonnar f/2,8-as teleobjektív, 4x60s) képrészlet.
Napok óta ködös/borult az idő, legalább volt egy kis időm pihenni (dec. 26. óta kb. 14 éjszaka fotózgattam), és csiszolgatni a Siril parancssori megoldásaira alapuló képfeldolgozó szkriptemet, amely hosszú távon leválthatja az eddigi IRIS-szkripteket, és végre egyetlen linux parancssoros szkript futtatásával menne a képfeldolgozás és tranziens-keresés. (Így égterületenként nem kell 2-2 IRIS-szkriptet futtatni, majd még utána a tranziens-kereséshez elindítani a vendvast.sh szkriptemet, és így sokkal gyorsabbá válna az egész vendégcsillag-kereső folyamat, végre lenne esély, hogy az egy éjszaka termését lehetőleg 12 órán belül, de minimum 24 órán belül fel tudjam dolgozni és át tudjam nézni, ami tranziens-keresésnél alapvető fontosságú.).
A múltkori változós találkozón már beszámoltam arról, hogy 2-2 IRIS-szkript + a linux parancssori vendvast.sh szkript kiváltására kidolgoztam egy Siril alapokra + a VaST változócsillag-kereső programra alapuló egyetlen szkriptre (pipeline) alapuló megoldást. De mielőtt erre kitérek, megírom, hogyan dolgoztam a múltban (ill. a téli szünetben).
A régi módszer szerint a Jakabfi Tamás által készített távcsömechanika- és exponálás vezérlő AutoObserverhez írt szkriptjeim legyártottak minden egyes észlelt célpontra egy-egy IRIS-szkriptet, így ezek felhasználásával a képfeldolgozást és a vendégcsillag-keresést eddig 3 lépésben csináltam. Ha mondjuk a SS Cygni-ről készített képekről van szó:
1) IRIS parancssorban:
> run sscyg
2) A referencia képek és a friss képek összefésülése után ismét IRIS-parancssorban (a friss képek és a referencia képek összetolása és FITS formátumban elmentése):
> run vastreg ss ssreg sscyg
3) A sscyg1.fit, sscyg2.fit, sscyg3.fit és sscyg4.fit megfelelő helyre másulása után Linux parancssorban:
> sh vendvast.sh sscyg
Ezzel a módszerrel, ha egy éjszaka 30-40-50 égterületet lefotóztam, többnyire több mint 24 órán át tartott a képfeldolgozás és a VaST által kidobott találatok átnézése, a hamis találatok, ismert változócsillagok, kisbolygók stb. kiszűrése.
Az új egyetlen parancssoros megoldás viszont egyetlen művelettel megoldja mindazt, amit korábban három lépésben + még mindenféle fájlok ide-oda másolásával kellett csinálnom. Mindössze az alább forátumú parancsot kell lefuttatnom:
vends2.sh [$1 csillagnév] [$2 datum] [$3 expo hossza s] [$4 darabszám]
Konkrét példával behelyettesíve:
> vends2.sh sscyg 191026 60 4
Eddig már novemberben sikerült eljutnom, viszont ez a módszer csak azokra a képekre volt használható, amikor még sötét, vidéki égen többnyire 4-4 képet készítettem egy-egy égterületről, elsősorban 60s (néha 45s vagy 75s) záridővel. A mostani téli estéken viszont Pesterzsébetről fotózgattam, és a párásabb, fényszennyezett ég alól nagyrészt 6 (esetleg 8-10) képet kellett készítenem általában 30s (néha 45s, de volt, hogy a teleholdas égen csak 20s) záridővel. Ehhez viszont picit módosítanom kellett a szkriptjeimet. Ráadásul időközben tönkrement az ASUS noteszgépem monitorja, és kénytelen voltam beszerezni egy régi, használt HP-t, amelyre azért eltelt egy kis idő, mire sikerült teljesen berendelkeznem és elérni azt, hogy az összes számomra szüksége program és szkript rendesen működjön.
Végül az elmúlt hétvégén a borult/ködös időszakot kihasználva sikerült megtalálnom a hibát a még december közepén sebtében összetákolt szkripten, amely már 6-6 kép feldolgozására (és 3-3 képből részösszegkép készítésére) is képes volt, és csináltam olyan változatokat, amelyek 8 ill. 10 képpel is meg tudják csinálni ugyanezt. Sajnos, mivel nem vagyok programozó, csak egy egyszerű "power user", ezek a megoldások programozástechnikailag nem olyan elegánsak, mintha azt egy hozzáértő szakember készítette volna, viszont működnek. Hosszú távon az lenne az igazi, ha ezt a feladatot nem külön-külön szkriptekkel tudnám megoldani, hanem a szkriptnek egyébként is paraméterként megadandó darabszám felhasználásával lehetne ezt vezérelni + esetleg még a szenzorhőmérséklet figyelembe vételével maga a szkript választaná ki a használandó biasdark fájlt, de ez már a jövő zenéje.
A szükséges szkriptek elkészültével, látva az időjárás előrejelzéseket, amelyek tegnapra derült eget jósoltak, elkezdtem legyártani a FITS formátumú referencia képeket. Aztán sötétedéskor rohantam haza, hogy még a diófa felett tudjak képeket készíteni a nyári Tejút koraeste január közeén még éppen látható részeiről. Sajnos, mire hazaértem leszállt a köd, így nem maradt más hátra, mint folytattam a FITS formátumú referencia képek generálását a vends2.sh szkript felhasználásával.
A fenti – szeptember 21-én készített képek feldolgozásával született – Androméda-köd fotó is ennek az eredménye, bár a szkript által legyártott FITS képen még egy kis fehér-egyensúly korrekciót is végre kellett hajtanom az IRIS-ben, valamint a kép széleit is levágtam. A teljes képen ugyanis egyértelműen látszik a kép széle felé egy kis peremsötétedés, ami azt jelenti, hogy valószínűleg gyártanom kellene friss flat-képeket is.
A végére mellékelek egy összegképet a Triangulum-galaxisról (M33) is. Ez is a szept. 21/22-i képek feldolgozásával készült.
Frissítés: Pár hete kiderült, hogy hibásak a szkriptjeim, a részösszegképek legyártásakor nem jó kimenetet gyártottak a szkriptek. :( Szerencsére sikerült kiszúrnom a hibát. Tegnap este ill. ma pedig végre sikerült ki is javítanom a szkripteket. Most már csak apró csiszolásokra van szükség. És nekiállhatok újra legyártani a FITS formátumú referencia képeket minden égterületről.
Androméda-köd (Canon EOS 1000D + 180mm-es Zeiss Sonnar f/2,8-as teleobjektív, 4x60s) képrészlet.
Napok óta ködös/borult az idő, legalább volt egy kis időm pihenni (dec. 26. óta kb. 14 éjszaka fotózgattam), és csiszolgatni a Siril parancssori megoldásaira alapuló képfeldolgozó szkriptemet, amely hosszú távon leválthatja az eddigi IRIS-szkripteket, és végre egyetlen linux parancssoros szkript futtatásával menne a képfeldolgozás és tranziens-keresés. (Így égterületenként nem kell 2-2 IRIS-szkriptet futtatni, majd még utána a tranziens-kereséshez elindítani a vendvast.sh szkriptemet, és így sokkal gyorsabbá válna az egész vendégcsillag-kereső folyamat, végre lenne esély, hogy az egy éjszaka termését lehetőleg 12 órán belül, de minimum 24 órán belül fel tudjam dolgozni és át tudjam nézni, ami tranziens-keresésnél alapvető fontosságú.).
A múltkori változós találkozón már beszámoltam arról, hogy 2-2 IRIS-szkript + a linux parancssori vendvast.sh szkript kiváltására kidolgoztam egy Siril alapokra + a VaST változócsillag-kereső programra alapuló egyetlen szkriptre (pipeline) alapuló megoldást. De mielőtt erre kitérek, megírom, hogyan dolgoztam a múltban (ill. a téli szünetben).
A régi módszer szerint a Jakabfi Tamás által készített távcsömechanika- és exponálás vezérlő AutoObserverhez írt szkriptjeim legyártottak minden egyes észlelt célpontra egy-egy IRIS-szkriptet, így ezek felhasználásával a képfeldolgozást és a vendégcsillag-keresést eddig 3 lépésben csináltam. Ha mondjuk a SS Cygni-ről készített képekről van szó:
1) IRIS parancssorban:
> run sscyg
2) A referencia képek és a friss képek összefésülése után ismét IRIS-parancssorban (a friss képek és a referencia képek összetolása és FITS formátumban elmentése):
> run vastreg ss ssreg sscyg
3) A sscyg1.fit, sscyg2.fit, sscyg3.fit és sscyg4.fit megfelelő helyre másulása után Linux parancssorban:
> sh vendvast.sh sscyg
Ezzel a módszerrel, ha egy éjszaka 30-40-50 égterületet lefotóztam, többnyire több mint 24 órán át tartott a képfeldolgozás és a VaST által kidobott találatok átnézése, a hamis találatok, ismert változócsillagok, kisbolygók stb. kiszűrése.
Az új egyetlen parancssoros megoldás viszont egyetlen művelettel megoldja mindazt, amit korábban három lépésben + még mindenféle fájlok ide-oda másolásával kellett csinálnom. Mindössze az alább forátumú parancsot kell lefuttatnom:
vends2.sh [$1 csillagnév] [$2 datum] [$3 expo hossza s] [$4 darabszám]
Konkrét példával behelyettesíve:
> vends2.sh sscyg 191026 60 4
Eddig már novemberben sikerült eljutnom, viszont ez a módszer csak azokra a képekre volt használható, amikor még sötét, vidéki égen többnyire 4-4 képet készítettem egy-egy égterületről, elsősorban 60s (néha 45s vagy 75s) záridővel. A mostani téli estéken viszont Pesterzsébetről fotózgattam, és a párásabb, fényszennyezett ég alól nagyrészt 6 (esetleg 8-10) képet kellett készítenem általában 30s (néha 45s, de volt, hogy a teleholdas égen csak 20s) záridővel. Ehhez viszont picit módosítanom kellett a szkriptjeimet. Ráadásul időközben tönkrement az ASUS noteszgépem monitorja, és kénytelen voltam beszerezni egy régi, használt HP-t, amelyre azért eltelt egy kis idő, mire sikerült teljesen berendelkeznem és elérni azt, hogy az összes számomra szüksége program és szkript rendesen működjön.
Végül az elmúlt hétvégén a borult/ködös időszakot kihasználva sikerült megtalálnom a hibát a még december közepén sebtében összetákolt szkripten, amely már 6-6 kép feldolgozására (és 3-3 képből részösszegkép készítésére) is képes volt, és csináltam olyan változatokat, amelyek 8 ill. 10 képpel is meg tudják csinálni ugyanezt. Sajnos, mivel nem vagyok programozó, csak egy egyszerű "power user", ezek a megoldások programozástechnikailag nem olyan elegánsak, mintha azt egy hozzáértő szakember készítette volna, viszont működnek. Hosszú távon az lenne az igazi, ha ezt a feladatot nem külön-külön szkriptekkel tudnám megoldani, hanem a szkriptnek egyébként is paraméterként megadandó darabszám felhasználásával lehetne ezt vezérelni + esetleg még a szenzorhőmérséklet figyelembe vételével maga a szkript választaná ki a használandó biasdark fájlt, de ez már a jövő zenéje.
A szükséges szkriptek elkészültével, látva az időjárás előrejelzéseket, amelyek tegnapra derült eget jósoltak, elkezdtem legyártani a FITS formátumú referencia képeket. Aztán sötétedéskor rohantam haza, hogy még a diófa felett tudjak képeket készíteni a nyári Tejút koraeste január közeén még éppen látható részeiről. Sajnos, mire hazaértem leszállt a köd, így nem maradt más hátra, mint folytattam a FITS formátumú referencia képek generálását a vends2.sh szkript felhasználásával.
A fenti – szeptember 21-én készített képek feldolgozásával született – Androméda-köd fotó is ennek az eredménye, bár a szkript által legyártott FITS képen még egy kis fehér-egyensúly korrekciót is végre kellett hajtanom az IRIS-ben, valamint a kép széleit is levágtam. A teljes képen ugyanis egyértelműen látszik a kép széle felé egy kis peremsötétedés, ami azt jelenti, hogy valószínűleg gyártanom kellene friss flat-képeket is.
A végére mellékelek egy összegképet a Triangulum-galaxisról (M33) is. Ez is a szept. 21/22-i képek feldolgozásával készült.
Frissítés: Pár hete kiderült, hogy hibásak a szkriptjeim, a részösszegképek legyártásakor nem jó kimenetet gyártottak a szkriptek. :( Szerencsére sikerült kiszúrnom a hibát. Tegnap este ill. ma pedig végre sikerült ki is javítanom a szkripteket. Most már csak apró csiszolásokra van szükség. És nekiállhatok újra legyártani a FITS formátumú referencia képeket minden égterületről.
Pár hete kiderült, hogy hibásak a szkriptjeim, a részösszegképek legyártásakor nem jó kimenetet gyártottak a szkriptjeim :( Szerencsére sikerült kiszúrnom a hibát. Tegnap este ill. ma pedig végre sikerült ki is javítanom a szkripteket. Most már csak apró csiszolásokra van szükség.
VálaszTörlés