Valami robbant a Nyíl csillagképben
Az első igazán nagy durranásnak számító, komoly fogásom egy 10,7 magnitúdó fényességű, éppen kitörésben levő szimbiotikus változócsillag a Nyíl csillagképben: Vend47 = TCP J19544251+1722281 = ASASSN-V J195442.95+172212.6.
Csütörtök délután, egy teljesen átészlelt éjszaka után érkeztem meg a Tarján melletti MeTeor 2018 észlelőTáborba (MTT 2018). Előző éjszaka Zsámbékon 53 égterületről készítettem fotókat a Vendégcsillag-kereső program keretében, amelyek feldolgozását és átnézését a táborba érkezve is folytattam. A késő délutáni órákban jutottam el a Nyíl csillagképben található, a QW Sge változócsillagról elnevezett égterület képeihez, amelyeken a VaST változócsillag-kereső program által jelzett találatok között kiszúrtam egy ígéretes jelöltet. Ez a csillag az aug. 8-i zsámbéki képeimen 10,7 magnitúdó fényességű volt, míg a öt nappal korábbi (aug. 3/4-i éjszaka készített) referencia képeimen még sokkal halványabb, 11,7 magni volt a fényessége.
A VSX változócsillagkatalógus szerint a megadott helyen egy 12,5 magni átlagfényességű, 0,6 magnitúdú amplitúdójú, 418 nap periódusú félszabályos változócsillag (ASASSN-V J195442.95+172212.6) található. Ami viszont meglehetősen furcsa, hogy egy ilyen hosszú periódusú változó egyik napról a másikra 1,5 magnitúdót fényesedjen! Ezért feltételeztem, hogy ez valójában egy szimbiotikus változócsillag eddigi első ismert kitörése lehet.
Az ASAS-SN égboltfelbolfelmérő program legfrissebb mérései még jobban fokozták a gyanúmat, mert azokból egyértelműen látszott, hogy aug. 3. után hirtelen felfényesedett többi mint egy magnitúdót (különösen aug. 5 és 6. között fényesedett sokat: 0,85 nap alatt 0,9 magnitúdót), 11,1 magnitúdó fényességig jutva. Ezt követően pedig a saját méréseim szerint még tovább fényesedett kb. 10,7 magnitúdóig. Ez már elég volt ahhoz, hogy rászánjam magam arra, hogy beküldjem a felfedezést a Nemzetközi Csillagászati Unió ilyen hirtelen felfényesedést produkáló - úgynevezett tranziens jelenségek - bejelentésére létrehozott honlapjára (CBAT "Transient Objects Confirmation Page"). A csillag koordinátái alapján az általam talált objektum TCP J19544251+1722281 jelöléssel került fel a listára.
A TCP J19544251+1722281 = ASASSN-V J195442.95+172212.6 rövid távú fényváltozása augusztus 6-ig bezárólag az ASAS-SN égboltfelmérő program adatai alapján.
Ezt követően levelet írtam Somogyi Péter amatőrcsillagász ismerősömnek, amelyben arra kértem, próbáljon meg színképet készíteni erről a csillagról. Sajnos Peti aznap éjjel nem volt távcső közelben, viszont riasztotta a változócsillagok színképfelvételeire szakosodott amatőrcsillagász hálózat, az ARAS tagjait. Paolo Berardi olasz amatőrcsillagász csütörtök éjszaka készített színképfelvételei gyorsan merősítették, hogy egy kitörésben levő szimbiotikus változócsillagot találtam. Tordai Tamás pedig V szűrős CCD felvételekkel erősítette meg azt a tényt, hogy a csillag fényessége tényleg kb. 10,7-10,8 magnitúdói emelkedett a napokban.
(Mivel a TCP J19544251+1722281 ill. ASASSN-V J195442.95+172212.6 elnevezést elég körülményes megjegyezni és leírni, szerencsére a VSX adminisztrátora is jóváhagyták a Vend47 elnevezést is, így a csillagról készült észleléseinket már ezen a könnyebben megjegyezhető rövid néven is beüldhetjük, és ha AAVSO térképet akarunk gyártani a VSP-ben, akkor is elég begépelni annyit, hogy Vend47.)
A Vend47-ről Paolo Berardi által készített első, kis felbontású színkép, amelyen világosan látszanak a szimbiotikus változócsillagokra jellemző hidrogén és hélium emissziós vonalak.
Most már csak az a kérdés, hogy ez most egy sima ZAND típusú szimbiotikus változó, vagy esetleg egy még nagyobb kitörés elején levő szimbiotikus nóva. Ezt a következő napok fejleményei fogják eldöntetni. Sajnos, péntek éjszaka felhős volt az ég itt a tarjáni táborban, ezért nem tudtunk friss méréseket készíteni a csillagról, viszont időközben értesítettem a csillag hirtelen kitöréséről a szimbiotikus változócsillagok egyik legismertebb szaktekintélyét, Ulysse Munari professzort, aki tervbe vette, hogy ma éjszaka észlelni fogja az Asiago Obszervarórium távcsövével. Most kíváncsian várom a legfrissebb eredményeket, és azt hogy miként alakul az általam elkapott friss jövevény sorsa.
Frissítés 1.: Olasz és francia amatőrcsillagászok által a ASASSN-V J195442.95+172212.6-ról csütörtök és péntek éjszaka készített színképek itt találhatóak.
Frissítés 2.: Mostantól hivatalos, hogy egy éppen kitörésen áteső szimbiotikus változót találtam a szerdai fényképeimen. Az Astronomer's Telegramban (ATEL) erről megjelent közleményünk: HBHa 1704-05: a bright and newly discovered symbiotic star, currently undergoing an "hot-type" outburst
Szombat éjjel végre vizuálisan is tudtam végre észlelni a csillagot: 11,0 magnitúdó volt a fényessége.
A Vend47 AAVSO térképe letölthető innen.
Csütörtök délután, egy teljesen átészlelt éjszaka után érkeztem meg a Tarján melletti MeTeor 2018 észlelőTáborba (MTT 2018). Előző éjszaka Zsámbékon 53 égterületről készítettem fotókat a Vendégcsillag-kereső program keretében, amelyek feldolgozását és átnézését a táborba érkezve is folytattam. A késő délutáni órákban jutottam el a Nyíl csillagképben található, a QW Sge változócsillagról elnevezett égterület képeihez, amelyeken a VaST változócsillag-kereső program által jelzett találatok között kiszúrtam egy ígéretes jelöltet. Ez a csillag az aug. 8-i zsámbéki képeimen 10,7 magnitúdó fényességű volt, míg a öt nappal korábbi (aug. 3/4-i éjszaka készített) referencia képeimen még sokkal halványabb, 11,7 magni volt a fényessége.
A VSX változócsillagkatalógus szerint a megadott helyen egy 12,5 magni átlagfényességű, 0,6 magnitúdú amplitúdójú, 418 nap periódusú félszabályos változócsillag (ASASSN-V J195442.95+172212.6) található. Ami viszont meglehetősen furcsa, hogy egy ilyen hosszú periódusú változó egyik napról a másikra 1,5 magnitúdót fényesedjen! Ezért feltételeztem, hogy ez valójában egy szimbiotikus változócsillag eddigi első ismert kitörése lehet.
Az ASAS-SN égboltfelbolfelmérő program legfrissebb mérései még jobban fokozták a gyanúmat, mert azokból egyértelműen látszott, hogy aug. 3. után hirtelen felfényesedett többi mint egy magnitúdót (különösen aug. 5 és 6. között fényesedett sokat: 0,85 nap alatt 0,9 magnitúdót), 11,1 magnitúdó fényességig jutva. Ezt követően pedig a saját méréseim szerint még tovább fényesedett kb. 10,7 magnitúdóig. Ez már elég volt ahhoz, hogy rászánjam magam arra, hogy beküldjem a felfedezést a Nemzetközi Csillagászati Unió ilyen hirtelen felfényesedést produkáló - úgynevezett tranziens jelenségek - bejelentésére létrehozott honlapjára (CBAT "Transient Objects Confirmation Page"). A csillag koordinátái alapján az általam talált objektum TCP J19544251+1722281 jelöléssel került fel a listára.
Ezt követően levelet írtam Somogyi Péter amatőrcsillagász ismerősömnek, amelyben arra kértem, próbáljon meg színképet készíteni erről a csillagról. Sajnos Peti aznap éjjel nem volt távcső közelben, viszont riasztotta a változócsillagok színképfelvételeire szakosodott amatőrcsillagász hálózat, az ARAS tagjait. Paolo Berardi olasz amatőrcsillagász csütörtök éjszaka készített színképfelvételei gyorsan merősítették, hogy egy kitörésben levő szimbiotikus változócsillagot találtam. Tordai Tamás pedig V szűrős CCD felvételekkel erősítette meg azt a tényt, hogy a csillag fényessége tényleg kb. 10,7-10,8 magnitúdói emelkedett a napokban.
Tordai Tamás CCD felvétele a Vend47-ről, amelyet egy 25cm-es távcsővel készített augusztus 9-én este.
(Mivel a TCP J19544251+1722281 ill. ASASSN-V J195442.95+172212.6 elnevezést elég körülményes megjegyezni és leírni, szerencsére a VSX adminisztrátora is jóváhagyták a Vend47 elnevezést is, így a csillagról készült észleléseinket már ezen a könnyebben megjegyezhető rövid néven is beüldhetjük, és ha AAVSO térképet akarunk gyártani a VSP-ben, akkor is elég begépelni annyit, hogy Vend47.)
Most már csak az a kérdés, hogy ez most egy sima ZAND típusú szimbiotikus változó, vagy esetleg egy még nagyobb kitörés elején levő szimbiotikus nóva. Ezt a következő napok fejleményei fogják eldöntetni. Sajnos, péntek éjszaka felhős volt az ég itt a tarjáni táborban, ezért nem tudtunk friss méréseket készíteni a csillagról, viszont időközben értesítettem a csillag hirtelen kitöréséről a szimbiotikus változócsillagok egyik legismertebb szaktekintélyét, Ulysse Munari professzort, aki tervbe vette, hogy ma éjszaka észlelni fogja az Asiago Obszervarórium távcsövével. Most kíváncsian várom a legfrissebb eredményeket, és azt hogy miként alakul az általam elkapott friss jövevény sorsa.
Frissítés 1.: Olasz és francia amatőrcsillagászok által a ASASSN-V J195442.95+172212.6-ról csütörtök és péntek éjszaka készített színképek itt találhatóak.
Frissítés 2.: Mostantól hivatalos, hogy egy éppen kitörésen áteső szimbiotikus változót találtam a szerdai fényképeimen. Az Astronomer's Telegramban (ATEL) erről megjelent közleményünk: HBHa 1704-05: a bright and newly discovered symbiotic star, currently undergoing an "hot-type" outburst
Szombat éjjel végre vizuálisan is tudtam végre észlelni a csillagot: 11,0 magnitúdó volt a fényessége.
A Vend47 AAVSO térképe letölthető innen.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése