2022-ben fényes nóvát észlelhetünk majd az AF Cyg közelében?

Egy tegnap megjelent tanulmány ismét ráirányította a figyelmet az ASAS J192916+4637.3 (más néven KIC 9832227) szoros kettőscsillagra, amelynek tagjai egymás körüli keringésük során egyre közelebb kerülnek egymáshoz, és a szakcsillagászok előrejelzése szerint 2022-ben egy fényes nóvarobbanást produkálva össze is olvadnak majd. Ha szerencsénk van, akár már fényesedés közben elkaphatjuk a nóvát, amely valószínűleg szabad szemes csillagként fog majd ragyogni a Hattyú szárnyában. De addig is érdemes rendszeresen észlelni a jelenleg 12.32-12.56V között, közel 11 órás periódussal hullámzó fedési változó rendszer fényességváltozását.


Valószínűleg sokan emlékeznek rá, hogy tavaly bejárta a hazai sajtót is a hír a Hattyú csillagképben, az AF Cygni félszabályos változócsillag közelében található ASAS J192916+4637.3 (más néven KIC 9832227) szoros kettőscsillagról, amelynek a tagjai egymás körül egyre csökkenő periódussal keringve  közelednek egymáshoz, amelynek következtében - a kutatók előrejelzése szerint - a két csillag egy a közismert V838 Mon-hoz hasonló nóva kitörést produkálva 2022-ben (±0,7 év) összeolvadhat.

Erről a csillagról tegnap megjelent egy friss szakcikk: Infrared spectroscopy of the merger candidate KIC 9832227

Ennek hatására kicsit utánanéztem ennek a csillagnak. A VSX szerint ez egy 12.27-12.46V között 10,99076 óra periódussal változó EW típusú fedési változó.

Megnéztem az ASAS-SN égboltfelmérő program adatsorát, amely alapján úgy tűnik, mintha a rendszer fényessége lassan csökkenne (az átlagfényesség csökkenése megfigyelhető az éves adatok alapján készített fázisgörbéken is).



A négy évnyi ASASN-SN adatsor alapján 10,99058 napos periódus jön ki, ami egy picivel rövidebb mint a VSX-ben szereplő periódus adat. Ez akár összhangban is lehet azzal, hogy a rendszer periódusa csökken. Az évenkénti adatsorok alapján viszont elég nagy a szórása az így kijött periódusoknak (ennek az lehet az oka, hogy az ASAS-SN éjszakánként általában mindössze három mérést készít a célpontokról):

2014: 10,99030 nap
2015: 10,98954 nap
2016: 10,99111 nap
2017: 10,98983 nap

Az érintkező kettős, ahogy a rendszer közös tömegközéppontja körül kering a két csillag. (Forrás: L. Molnar és munkatásra, Calvin College)


Érdemes lenne rendszeresen észlelni ezt a fedési változót, éjszakánként több órán keresztül követve, lehetőleg V szűrővel. Kb. 5,5 óra alatt végig lehetne észlelni egy fél ciklust (minimumtól maximumig és vissza). Több hónapnyi/évnyi nyomonkövetés alapján talán pontosan ki tudnánk mutatni a periódus további csökkenését illetve a rendszer átlagfényességének változását is.

Az ASAS J192916+4637.3 (= KIC 9832227) keresőtérképe. Piros körrel bejelölve a változó helye a Hattyú szárnyának közelében.

Mindenesetre, az ASAS J192916+4637.3 négy év múlva várható esetleges nóvakitörése újabb érv arra, hogy rendszeresen fotózzam az AF Cygni környékét, mert ha tényleg összeolvad a két csillag, akkor szép kis tüzijátéknak lehetünk tanúi, hiszen akár szabad szemes nóvát is láthatunk majd. De ha valaki csak egy binokulárral észleli az AF Cygnit, akkor is érdemes jó alaposan megnézni a látómezőt, hátha éppen elkapjuk fényesedés közben az előrejelzett nóva kitörését. Ha valaki pedig inkább a mély-ég objektumokat kedveli, és éppen észleli az NGC 6811 nyílthalmazt, érdemes 1,4 foknyit kirándulni a halmaztól, és vetni egy pillantást az ASAS J192916+4637.3-ra is.


https://www.aavso.org/apps/vsp/chart/X22829LF.png

Az ASAS J192916+4637.3 (= KIC 9832227) AAVSO térképe összehasonlító csillagokkal.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Vendégcsillag robottávcsövön keresztül

Hajsza egy nóva-jelölt nyomában

Vend32: nagy amplitúdójú félszabályos vörös óriás a Lacertában