Vendégcsillag robottávcsövön keresztül
Tegnap este az iTelescop.net hálózat 90/504 mm-es távcsövére (T13) szerelt CCD kamerával sikerült lefotóznom a frissen felfedezett PNV J11261220-6531086 nevű, fényes nóva-jelöltet, amely a déli égbolton, a Légy csillagképben tűnt fel.
Itthon már besötétedett, mire hazaértem tegnap este, és az internetes fórumokon az a hír fogadott, hogy Rob Kaufman ausztrál amatőrcsillagász néhány órával korábban talált egy 7 magnitúdó fényességű nóva-jelöltet a Légy csillagképben. A csillagot Rob egy Canon 650D kamerára szerelt 55mm-es objektívvel készített fotóin fedezte fel, s a két órával később készített képein meg is erősítette a felfedezést. Időközben még sikerült készítenie egy alacsony felbontású színképfelvételt is, amelyen látszottak a hidrogén erős emissziós vonalai, valamint a vas egyszeresen ionizált (FeII) vonalai is. Ez alapján egyértelművé vált, hogy ausztrál barátunk egy nóvát (egy igazi "vendégcsillagot") fedezett fel.
Pontos asztrometria viszont még nem áltt ekkor rendelkezésünkre, hogy pontosan meg lehessen állapítani, hogy melyik csillag volt a progenitor, és hogy hány magnitúdót fényesedett. Ezért az iTelescope.net hálózat ausztráliai állomásának 9 cm-es (T13 jelű) robottávcsövére szerelt színes CCD kamerával készítettem három darab 1 perces képet a megadott pozícióról.
A 9 cm-es távcsővel készített CCD felvételen egyértelműen látszik a nóva.
A képek felhasználásával Daniel Bamberger meghatározta a nóva pontos pozícióját:
RA 11h26m15.16s, DEC -65°31'23.3" (J2000.0).
Sajnos, az egy perces felvételekhez a nóva már túl fényes volt, ezért picit beégett a képeken. Megpróbáltam ezért rövidebb (5 illetve 2 másodperces) expozícióval is lefotózni a csillagot, de sajnos a második alkalommal pontatlan volt a távcső pozícióra állása, és a nóva a képen kívülre került :(
Emiatt 1 ívmásodpercnél pontosabb asztrometriára nem volt lehetőségünk, s csak annyit tudunk mondani, hogy a nóva fényesebb lehetett 7,8 magnitúdónál. Az asztrometria alapján azt lehet mondani, hogy valószínűleg az éppen kitörésben levő nóva szülőobjektuma egy 18 magnitúdó csillag volt, vagyis a robbanás következtében a rendszer fényessége pár nap alatt több mint huszonötezerszeresére emelkedett.
Az ASAS-SN égboltfelmérő program adataiból az is kiderült, hogy a csillag már január 3-án fényes volt (legalább 8,8 magnitúdó). A legfrissebb vizuális megfigyelések szerint már a szabadszemes láthatóság határát súrolta, 6,6 magnitúdós fényességgel. Kár, hogy az év első galaktikus nóvája csak a déli égboltról látható, így legfeljebb csak robottávcsöves megfigyelésekre van lehetőségünk.
Itthon már besötétedett, mire hazaértem tegnap este, és az internetes fórumokon az a hír fogadott, hogy Rob Kaufman ausztrál amatőrcsillagász néhány órával korábban talált egy 7 magnitúdó fényességű nóva-jelöltet a Légy csillagképben. A csillagot Rob egy Canon 650D kamerára szerelt 55mm-es objektívvel készített fotóin fedezte fel, s a két órával később készített képein meg is erősítette a felfedezést. Időközben még sikerült készítenie egy alacsony felbontású színképfelvételt is, amelyen látszottak a hidrogén erős emissziós vonalai, valamint a vas egyszeresen ionizált (FeII) vonalai is. Ez alapján egyértelművé vált, hogy ausztrál barátunk egy nóvát (egy igazi "vendégcsillagot") fedezett fel.
Pontos asztrometria viszont még nem áltt ekkor rendelkezésünkre, hogy pontosan meg lehessen állapítani, hogy melyik csillag volt a progenitor, és hogy hány magnitúdót fényesedett. Ezért az iTelescope.net hálózat ausztráliai állomásának 9 cm-es (T13 jelű) robottávcsövére szerelt színes CCD kamerával készítettem három darab 1 perces képet a megadott pozícióról.
A képek felhasználásával Daniel Bamberger meghatározta a nóva pontos pozícióját:
RA 11h26m15.16s, DEC -65°31'23.3" (J2000.0).
Sajnos, az egy perces felvételekhez a nóva már túl fényes volt, ezért picit beégett a képeken. Megpróbáltam ezért rövidebb (5 illetve 2 másodperces) expozícióval is lefotózni a csillagot, de sajnos a második alkalommal pontatlan volt a távcső pozícióra állása, és a nóva a képen kívülre került :(
Emiatt 1 ívmásodpercnél pontosabb asztrometriára nem volt lehetőségünk, s csak annyit tudunk mondani, hogy a nóva fényesebb lehetett 7,8 magnitúdónál. Az asztrometria alapján azt lehet mondani, hogy valószínűleg az éppen kitörésben levő nóva szülőobjektuma egy 18 magnitúdó csillag volt, vagyis a robbanás következtében a rendszer fényessége pár nap alatt több mint huszonötezerszeresére emelkedett.
Az ASAS-SN égboltfelmérő program adataiból az is kiderült, hogy a csillag már január 3-án fényes volt (legalább 8,8 magnitúdó). A legfrissebb vizuális megfigyelések szerint már a szabadszemes láthatóság határát súrolta, 6,6 magnitúdós fényességgel. Kár, hogy az év első galaktikus nóvája csak a déli égboltról látható, így legfeljebb csak robottávcsöves megfigyelésekre van lehetőségünk.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése